Ezt a jó kis képet még valamikor a balesetem előtt találtam. Felhívnám a figyelmet a csoport nevére... Olyan magyarosan sírva vigadós. Most lett aktuális. Én is így vagyok valahogy. Ha minden a tervek szerint alakul, ma megszűnök metal lady lenni, vége a titáncsajoskodásnak, kiveszik belőlem a…

Hajnalban megszólalt az ébresztő, s előttem hirtelen lefutott az életem: menni kell a kórházba, de én még össze sem csomagoltam, nem epiláltam, azt sem tudom, mibe öltözzek, ami feljön majd a lábamra a műtét után is. Soha nem hagyom az ilyesmit az utolsó pillanatra, de most szándékosan nem pakoltam,…

Valami gond van az Internetemmel, nem tudom használni a Facebookot, mert egyetlen posztot mutat csupán és a videókat. Frissítettem a lapot, újraindítottam a gépet, kikapcsoltam, visszakapcsoltam, szentségeltem – hiába. Egyetlen poszt jelenik meg, aztán csak az üres fehér négyzetekben fogó…

Altatóorvosi vizsgálatra kellett ma mennem, izgultam rendesen, hiába nyugtatgattam magam, hogy ez még nem a műtét. 9.52-re voltam előjegyezve, Misi agyára mentem, mert hamar el szerettem volna indulni, hogy inkább ott várjunk, mintsem elkéssünk. Végül bejött egy munkahelyi telefon, addig én enyhe…

Gyerekkoromban senki nem ijesztgetett csúszómászókkal, legfeljebb a fiú osztálytársak jöttek túl közel az arcomhoz egy-egy cserebogárral – ami ugye mégsem csúsz-mász állat, kivéve, ha kiszedik a lábait, brrrr –, hogy nézzem meg, ez egy királynő, mert piros a tora. Farkas sem lakott a Bence-hegyen…

A hőmérő tíz fokot mutatott, de melegebbnek éreztük a levegőt, amikor délelőtt kimentünk a határba. Olyan városi módon kirándultunk: az erdő széléig autóval, onnan gyalogosan. Mit mondjak? Fura túra volt. Kellemesen ruganyosnak éreztem a talajt, de nem tudhattam, hogy a következő lépésnél lesüpped-e…

Ha nem lenne ismerős a cím, írok még pár idézetet abból a filmből, amit ma elcsíptem: „Ez nem kicsi, ez sűrű.” „Mondja meg neki, hogy vigye be a kettest a négyesből a hármasba!” „A kankalin sötétben virágzik.” „Meg vagyok átkozva” – már dereng, ugye? „Néni kérem, Bagaméri úrhoz van…

Bár a posztjaimat apró-cseprő örömeim megosztására szántam, ráadásul kedves tanítványaim szerint pénteken csak öröm van, de valami kikívánkozik belőlem a tegnap történtek kapcsán: elolvastam a bombariadós cikkekhez írt kommenteket, illetve bekukkantottam az asszonypletyis csoportba, s…

A mai gyógytornán volt némi új kínzás, de alapvetően a régieket variáltuk. Például az instabil párnáról fel kellett lépnem az instabil féllabdára, a jamperre. Ballal nagy vinnyogva ment is, bár szörnyen féltem, amikor fel kellett zárkóztatnom a jobbomat. Aztán jött a neheze: jobbal ilyen magasra,…

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó – tartja az aranymondás, aminek valóságtartalmát nem tudom ellenőrizni, mivel nem vagyok sörissza ember, sőt az alkoholok más jeles képviselőivel sem vagyok barátságban. Jobban kedvelem ezek „kísérőit”: a gyömbért és a tonikot, a citromkarikát, no meg a sós…

... Az nem én vagyok. Erre több bizonyítékom is született ma, s azt mondom, boldog ember, akinek még nem voltak ilyen aprócska sikerélményei. Bár én is előbbre tartanék, s nem ilyenekkel kéne büszkélkednem! Az első dolog nagyon meglepett, mert annyira spontán jött, hogy csak akkor vettem észre, mit…

Amikor a műtét után hazajöttem a kórházból, alapjaiban változott meg az életem. Először is meg kellett birkóznom a totális kiszolgáltatottság érzésével: békés szobanövényként tengettem az életemet, arra fordultam, amerre forgattak, felültem, ha felhúztak és felálltam, ha... – illetve az még egy…

A terminológiára fütyülve a képen látható édes tészta a mi családunkban almás kalács névre hallgat. A szőrözők nevezzék nyugodtan pitének, bennünket ez nem izgat. Az viszont mindenkit lázba hoz nálunk, ha Kereszt bejelenti: vasárnap almás kalácsot fog sütni. Almás kalács ugyanis nem jár mindenkinek,…

„Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek” – mennyire igaza volt (van) Arany Jánosnak! Itthon van a kisebbik nagyfiam is, a nappaliban terítünk, kell a hely, egyikünk sem fonnyadt, zörgő csontú avokádó-zabáló. Nagy meló van ebben: sokat főzünk, sokat eszünk, a szél nehezen boríthat fel minket –…

Néhány éve azt találtuk ki, hogy az adventi időszakban mindenki minden áldott nap kidob valamit, ami fölösleges, amire már régen semmi szükség nincs, csak a helyet foglalja, kegyeletből őrizgetjük. Jó ötlet volt. Illetve csak lett volna. Négyen 24 nap alatt tekintélyes mennyiségtől meg tudtunk volna…

Azt figyeltem meg az elmúlt hónapokban, hogy hetekig néma a telefonom, aztán hirtelen egyik hívás követi a másikat. Tegnap belekezdtem a mosogatásba, bent felejtettem a készüléket, s mire besántikáltam, azt láttam, hogy egyszerre hárman akartak velem beszélni. Jaj, annyira jó volt! Ma folytatódott…

Ma ismét sugárzó egyéniség lettem, mivel különböző testrészeimről több irányból összesen nyolc röntgenfelvétel készült. Ha ezekhez hozzászámolom mindazokat, amelyeket június óta csináltak, több tucatnyi képen tárul fel a rögvalóság, a fekete-fehér igazság. A legújabbakon az, hogy itt bizony a rommá…

„Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy öreg legyek és túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyek” – mondja Evelyn (Kathy Bates) a Sült zöld paradicsom a Kis Megálló kávéházban című filmben. Az ajánló így kezdődik: Evelyn unalmas életén változtatni kívánó, túlsúlyos, középkorú háziasszony. Stimmel. Olyan régen…

Ha két szóval akarnám jellemezni az állapotomat, azt mondanám: fáradt vagyok. Vagy inkább: izomlázam van. De én ennek örülök! Mert újabb porcikákat mozgattunk meg a mai tornán, s ha nem is sikerült mindent megtennem, amit Ágó várt tőlem, de legalább valóban az összes energiámat…

A tegnapi sok öröm annyira kifárasztott, hogy kivételesen végig tudtam aludni az éjszakát. Nálam ez nagy szó, általában 4-5 órányit van becsukva a szemem, egy könyv/éjszaka a napi adagom. Reggel a telefonom pittyenésére ébredtem. A húgom tett fel fényképeket a zárt családi csoportba, rögtön utána a…

Ma sok-sok öröm ért. Például utolsó morzsáig elfogyott a palacsinta, amit két liternyi tésztából készítettem. Igaz, én csak sütés közben ettem egy túrős-almásat, aztán ahogy minden megsütöttem, majd el is mosogattam magam után, le kellett feküdnöm, mert nem bírt több kiképzést a lábam, s öt perc…

Tegnap eső szemetelt, de plusz 10 fok volt, ma viszont havaseső váltakozott a hóeséssel. Ki sem mertem lépni a házból, nehogy elcsússzak. Hogy mikor süthetett ki a nap, fogalmam sincs, a szobámból nem látszott, így lemaradtam a januári szivárványról. Még jó, hogy van nekünk ez a Facebook... Legalább…

Mozgalmas napom volt: orvos, gyógytorna, fizikoterápia, suli, bevásárlás, főzés. Mivel legutóbb karácsonykor találkoztam másokkal a szűk családon kívül, a túl sok inger önmagában kifárasztott volna. De az a torna... Ma több olyan gyakorlatot kellett végeznem, amitől egyenként is padlóra kerültem…

Hét hónap táppénzen iszonyúan hosszú idő.  Hullámhegyet hullámvölgy követ. Mennék dolgozni, de néhány tányér elmosogatása után a jobb térdem az állás, a bal bokám a rá háruló teher miatt tiltakozik. Pedig amióta augusztusban hazajöttem a rehabról, szinte minden házimunkát én végzek, mégsem bírom…

Az állatvilágnak sok-sok jeles képviselője közül igazából csak párhoz kötődöm szorosabban, de még azok között is szelektálok: nem szeretek minden macskát, a kutyák közül a németjuhászt tartom a legtöbbre, a busa fejű barnamedve áll a szívemhez közelebb, s a lobogó fülű afrikai elefántot szívesebben…