Ma rövid leszek. Ezt nem kell hosszan ragozni. Aki nem egy levesmerő érzelmi színvonalán áll, érteni fogja.

Az utolsó órám után benéztem a tantermünkbe, s ott volt néhány gyermekem a maga háromdimenziós, teljes valójában. Semmi színes pötty a képernyőn, semmi recsegő mikrofonhang. Nem kellett kamerát kapcsolni, ott voltak tőlem néhány lépésnyire: a lányok szégyenlősen, a fiúk széles mosollyal.

Istenem, Gyerekek, annyira, de annyira hiányoztok! De jó volt legalább néhányótokkal találkozni!