Engem lenyűgöznek az okos emberek. Nem számít a koruk, a nemük, gyakran az sem, mely tudományterület kiváló ismerői. Egy jó előadókészséggel megáldott elsőéves egyetemista kedvéért ma egy órácskára ismét beültem az iskolapadba, s minden percét élveztem. Mátyás tavaly még a mi diákunk volt. Az emelt…

A recepteket megboldogult lánykoromban kezdtem el gyűjteni. Rengeteget kivágtam a női magazinokból, laminált receptes kártyákat vettem – aztán szép lassan ki is dobáltam valamennyit. Nem emlékszem, hogy akár egyet is elkészítettem volna közülük. Főzni persze ezek nélkül is megtanultam, önállóan…

A fejlett világnak abba az 1-2 százalékába tartozom, aki ritkán használja a telefonját. Én a laptoppal élek szimbiózisban, így ha valamire kíváncsi vagyok, azon nézem meg. Nem állítottam be sms-értesítést a fizetéshez sem. A munkabér mindig ugyanannyi, bármennyit dolgozzon is az ember, nagyjából…

Tudom, tudom, aki örül a hóesésnek, az jöjjön az alábbi címre, a hólapát a kapu mögé támasztva várja, meg hasonló okosságok, de akinek nincs fagyott kutyaláb a szíve helyén, annak be kell ismernie, hogy gyönyörű volt a ma délutáni havazás. Először az apraja érkezett, a felderítők. Még kevesen…

Hogy én hogy utáltam kiskoromban, amikor valaki belehajolt az arcomba, s azt kérdezte: „Osztán kit szeretel jobban, anyát vagy apát?” Nehezen viseltem ennek a szituációnak minden elemét az érdeklődés látszatát keltő mesterkélt mosolytól az osztánig, az meg rémülettel töltött el, hogy nekem…

Bizonyára mindenki átélte már azt a helyzetet, hogy valaki egy jelentéktelen, apró dolog miatt nevetni kezdett, aztán nem bírta abbahagyni. Az iskolában az időjárási fronttal szoktuk magyarázni, ha egy gyerek izgágább a megszokottnál, de ez több annál. Látszik, hogy már szívesen abbahagyná, de nem…