A mai nap örömteli várakozással telt. Nem, a várakozásomnak semmi köze az advent időszakához, mint ahogyan ez a naplószerűség sincs kapcsolatban semmiféle vallásos áhítattal. A bagolyvárás nemes művészetét gyakoroltam egész nap.

A megszokás kiugrasztott az ágyból öt óra előtt. Mivel senki nem látta – Misi már a laptop előtt kávézott – nyugodtan nevezhetem ugrásnak azt a kecstelen vánszorgást, amivel elindultam, hogy áthelyezzem a  főhadiszállásomat a nappali kanapéjára. Bevackoltam magam két puha, meleg pléd alá, kávéval és pár tegnapi hírrel ébresztgettem a vérnyomásomat, amikor meghallottam az elnyújtott hiiiiíí-hiiiíí hangokat. Vetettem egy pillantást az ablakra: sötét volt még odakint és ködös pára, esély nem lett volna bármit is látni. Úgyhogy tovább hallgatóztam, a boldogságtól levegőt sem véve. Aztán jött valami idétlen teherautó, későn kezdett fékezni, zörgött, csattogott a kanyarban, mire elhalt a hangja, a bagolynak is nyoma veszett.

Biztosra mentem, rákerestem a neten. Igen: bagoly volt, méghozzá ERDEI FÜLESBAGOLY!

Bocsánat a kiabálásért, olyan izgalmas, hogy tőlem pár méterre itt kiabált az a madár, akinek a társaságra évtizedek óta vágyom.

A nap során a legváratlanabb pillanatokban nyitottam ajtót-ablakot, többször vizslattam a fenyő sűrű ágloboncát. Nagyon vártam a szürkületet, hátha visszajön. Eddig semmi, de korábban laktak már fülesbaglyok a régi orvosi rendelő előtt a fán, miért ne költözhetnének két utcával arrébb? Örömömben csasztuskáztam: Nekem itt a karácsony, bagoly ül a faágon...

Ha baglyot nem is, de láttam feketerigót, fakopáncsot, széncinegéket, egy pici pufókot, aki szerintem sárgafejű királyka volt, s pár varjú is tiszteletét tette.

Most este van, a baglyok ilyenkor indulnak vadászni. Lehet, hogy ott ül kint a fán, csak nincs semmi mondanivalója. Nem tudom meg, ha nem megyek ki szétnézni. De ha kimegyek, esetleg azt kell látnom, hogy csak a csillagok ülnek az ághegyen, s akkor szomorú leszek. Úgyhogy maradok idebent, s azt képzelem, hogy ott ásítozik a fenyőfámon egy fülesbagoly. Még nem az enyém. Egyelőre Schrödinger baglya.

[133] 

Ahogy feltettem a tárcát, 10 perc múlva a bagoly megszólalt a diófán!

A kép Kisújszálláson készült, boldog emberek boldog baglyai vannak a képeken.