Nyírmadához ezer szállal kötődöm, pedig amióta a húgom nem lakik ott, keveset járok arrafelé. Ott olvasták fel először hangosan az egyik tárcámat, a statisztika szerint ott vették a legtöbbet a könyvemből, s ott voltak a legtöbben a bemutatómon annak idején. Most, hogy a Facebook feldobta régi…

Ma nincs sztori, csak egy homályos hajnali fotó, erősen megvágva. Csak a lényeg: hó, felhők között bujkáló telihold, csönd és béke. Kell ennél több szombat reggelre?

Boci cica kilencedik éves, ami kijárós kandúroknál elég szép teljesítmény. Reggelenként morcos és idegesítő – itt mindenki gondoljon egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező férfiemberre, de ne mondja ki hangosan a nevét, jobb a békesség. Ma hajnalban is bejön, ázott kutya szaga van, fintorogva nézi…

„Rádógozni” – mondta a szép emlékű Matula bácsi Tutajosnak, aki az evezést követő napon eléggé rozoga állapotban ébredt. Teljesen át tudom érezni a kamasz fiú fájdalmát, bár nekem nem a tenyeremen, hanem a talpamon sorakoznak a vízhólyagok, s reggel olyan nyamvadtnak éreztem magam, hogy a kávét 35…

„Nem vót énnekem semmi sürgős dógom az életembe, mégis annyit futkároztam, hogy ne tovább…”– ki ne ismerné a klasszikus idézetet az Indul a bakterház című regényből. Én legalábbis onnan ismerem, kívülről fújtam a könyvet, mire a film elkészült. Sokat gondoltam ma Regős Bendegúzra, meg erre a…

Életem során megtapasztaltam párszor, milyen is, ha lopnak tőlem: szörnyű, dühítő, gyomorforgató – nem tartozik ide természetesen a csóklopás kellemesen bizsergető élménye. Csak a két legemlékezetesebb eltulajdonítást említeném meg: harminc éve az autónkat, jó tíz éve a gyerekek bringáit vitték el…

Szinte napra 30 éve tapasztaltam meg először, mekkora igazság vagyon ebben a képpárban. Utolsó éves voltam a főiskolán, fatornyos kis falucskámban teljesítettem a kéthetes tanítási gyakorlatomat. Édesanyám „padavan”-ja voltam, ami nemhogy megkönnyítette volna a dolgomat, inkább indokolatlan…